Esküvői szertartásvezető színészek – interjú Marjai Virággal és Zsiga Lászlóval

 

Nagyon ritkán szoktam együttműködni másokkal, de ez esetben nem volt kérdéses, hogy ha csak egy kicsit is tudok segíteni, akkor támogatni fogom két olyan fantasztikus ember munkáját, mint amilyen Laci és Virág.  Mikor még volt színház, nézőkkel, offline térben, akkor volt szerencsém látni őket színpadon is, bár remélem ezt nem csak múlt időben mondhatom és lesz még sok premier buli, esőben beszélgetés és sok nevetés is, ha eljön az ideje.... Most viszont egy kicsit más vizekre kalandoztunk a beszélgetésben, és arról kérdeztem őket, hogy milyen színészkénként szertartástásvezetőnek állni.

1. Hogyan mutatnátok be röviden magatokat, mit érdemes tudnunk rólatok?

M.V.: Idén lesz 16.éve, hogy a pályán vagyok. A mindenem volt a hivatásom. A sok év alatt, a történések okán azonban megváltozott bennem a prioritás. A színművészeten túl annyi minden más is érdekel már. Elérkezett az idő, hogy egyéb dolgokban is kipróbáljam magam.

Zs.L: De rohadt nehéz kérdés… Miután épp azt sem tudom, merre van az előre. Egy ember vagyok, aki szeretne valahogy felszínen maradni. Kicsit még élni, kezdeni valamit azzal az életmaradékkal, ami van. Nem vagyok most vidám. De persze nem ez kell egy ilyen interjúba. Színész vagyok, ’89-ben végeztem. Érdekes életem volt, mert a sors nem volt hozzám kegyes. Újra és újra kihívások elé állított, és én álltam elébe, mindig kitaláltam magamat. Sőt, még igyekeztem szeretni is, amit épp dobott a gép. Eljátszottam jó néhány szerepet, és a korona megjelenése előtt arra jutottam, hogy a pályám zenitjén vagyok. Több színházban mindent játszottam. Mesékben, vígjátékokban, és zenés vígjátékokban, kabarékban, és hihetetlen módon, visszatért az életembe a nagyoperett, ami fantasztikus. Zenekarral, nem alapról, ami nagy különbség. Aztán ott voltak a veretes drámákban a szép szerepeim. Szóval, azt gondolom, hogy ritkán részesül egy színész olyan nagy kegyelemben, hogy minden létező színét megmutathatja. Gyönyörűséges időszak volt. Egyébként pedig egy kisgyerek vagyok, meg kamasz, aki sokat szaladgál a régi életében. Sokat vagyok együtt Anyámmal, akivel már csak a gondolataim és az el nem múló szeretetem köt össze. Fura itt a „csak” szó.

2. Mióta bezártak a színházak egyre több színházi dolgozót látni, hogy civil munkára adta a fejét, hogy valahogy fenntartsa magát. Nektek honnan jött a szertartásvezetés ötlete?

M.V.: A járványhelyzetben kénytelen voltam civil munkát vállalni. Takarítónő lettem. Régóta érlelődött bennem a többlábon állás gondolata. Megelégeltem a szakmámból adódó folytonos kiszolgáltatottságot. A Covid hozadéka volt, hogy a tettek mezejére léptem. Kutattam, kerestem, mikor is ráleltem a képzés hirdetésére. Egyből éreztem, ez nekem való lesz, noha a vírushelyzet ennek a munkának sem kedvez. Ezt pontosan tudtam akkor is, mikor belevágtam. De igyekszem távlatokban gondolkodni

Zs.L: Virié a gondolat. Ő is keresgélt, én is. Mindketten más-más irányban. Én próbáltam kicsit visszatérni a tréning felé. Régebben sok kommunikáció és sales tréninget tartottam, sőt, voltam meghívott óraadó szaktanár egy középiskolában. Azt is szerettem. Viszont mostanában kevés sikerrel jártam. Lehet, hogy egyszerűen az életkorom volt az, ami miatt sehonnan nem kaptam válaszokat. De kérdést – kérést – jobb helyre is intéztem, és akkor kaptam is feleletet, mert Viri elkezdte küldözgeti, amiket talált. Többek között az esküvői szertartásvezető iskola hirdetését is, amire mindketten azt mondtuk, hogy igen, ez lesz az! Ez a rövid történet.

3. Vállaltok páros szertartásvezetést is, ami nem egy megszokott módja az esküvői fogalomtételnek. Milyen megfontolásból döntöttetek amellett, hogy nem csak külön utakon jártok, hanem össze is dolgoztok igény esetén?

M.V.: Lacival nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Inspiráljuk, segítjük, " rugdossuk" egymást folyton. Együtt jártunk a képzésre is. Nyilván önállóan dolgozunk, hisz a szertartásvezetés egyszemélyes műfaj. De ha valaki igazán egyedire, extrémre, bohémra, vagányra vágyik, állunk elébe. Boldogan megyünk ketten is. Menyasszony-vőlegény, női-férfi szertartásvezető. Szerintem nagyon menő vállalás.

Zs.L: Eleve arra gondoltunk, hogy együtt vágunk neki. Nekem ez nagyon jó érzés volt, és most is az, bevallom. Jó, hogy nem vagyok egyedül. Aztán mindezt erősítette, hogy a csoportunkban is ketten voltunk a kakukktojás. Aztán az, hogy ez az egész szertartásvezetés nem más, mint egy fajta színház. Emberek elé kell kiállni, beszélni, figyelni a rezdüléseket, érzelmeket előcsalogatni. Mi más?
Az pedig, hogy ketten vagy egyedül megyünk, majd eldől. Szívesen megyünk ketten, már csak azért is, mert ez egyelőre nem szokványos. Ezzel pedig még emlékezetesebbé, különlegesebbé tudja tenni a pár a szertartását

4. Meséltek arról egy kicsit arról, hogy miben tér el egy szertartásvezető által írt a fogadalom a hagyományos esküvői beszédektől?

M.V.: A szertartásvezető szövege, lévén, hogy mi írjuk, sokkal megengedőbb, szabadabb, személyesebb, párspecifikusabb, mint a kötelező, polgári esküvőn elhangzottak, mely szigorú, merev, előírt sémára épül a legtöbb esetben. Ahogy maga a ceremónia is. Hisz a szertartásvezető előnye pontosan az, hogy a pár által választott álomhelyszínen vezényli le az esküvőt, legyen az vízpart, erdő, helytető, völgy, rét, hajó, hőlegballon, repülő. Homoköntéssel, faültetéssel, lufiengedéssel stb.igény szerint.

Zs.L: Elsősorban abban, hogy nem klisékre épül. Illetve vannak témák, amiket érintenünk kell az esetek nagy százalékában, de mi találkozunk a párral. Többször is. Beszélgetünk, informálódunk. És itt az a lényeg, hogy ők mit akarnak, hogyan képzelték el, mi állna legközelebb a szívükhöz. Ezt az anyakönyvvezető ilyen mélységben nem teszi meg. A beszélgetések után írjuk meg a szöveget, ami esküvőnként más és más lesz, teljesen rájuk, az adott párra alakítva, őket reflektorfénybe helyezve. Hiszen ebben az előadásban ők a főszereplők, mi leszünk a – hadd maradjak ennél – reflektor. Azt kell ezzel elérni, hogy ők és a násznép a lehető legjobban érezzék magukat. Hogy majd sok év múltával, amikor elővesznek egy-egy fényképet vagy videót, mindig teljen meg a lelkük azzal az érzéssel, ami ott, akkor volt. Ezért hát hozzájuk kell szólni, és nem általában beszélni.

5. Szerintetek miért előnyös az, ha valaki színész – szertartásvezetőt választ? Mi az, amiben erősíti az eredeti hivatásotok erősíti ezt a mostanit?

M.V.: A beszéd előadásakor kiválóan alkalmazható a beszédtechnikai tudás, a középhang tudatos használata, a színpadon szerzett rutin, a tömeg elé való gátlások nélküli kiállás. A párral való előzetes egyeztetés kapcsán pedig fontos a bennünk rejlő kommunikációs készség, empátia, koncentráltság. Így kerekedhet kifogástalan, emlékezetes esküvő, profiktól.

Zs.L: Nagyjából leírtam már. Nekünk ez a hivatásunk. Számunkra nem probléma, ha sok emberhez szólunk, sőt, ez inspirál. Ahogy a kis bemutatkozó videómban is mondtam, nem lesz motyorgás, nem lesz az, hogy nem értik, mi hangzik el. Mert mi úgy vagyunk képesek játszani a hangunkkal, annak összes létező eszközével, hogy azzal a szó legnemesebb értelmében tudjuk manipulálni a pár és a násznép lelkét. Ehhez nem elég egy tanfolyam, még, ha bármennyire profi is a képzés. Nekünk ebben évtizedek vannak. Pótolhatatlan, behozhatatlan előny ez, és ezzel nem szeretném a kiváló szertartásvezetők érdemeit kisebbíteni, viszont ez tény.

6. Van állandó helyetek vagy bárhová lehet hívni titeket?

M.V.: Szívesen megyek bárhová, ahol igény van rám.

Zs.L: Állandó hely nincs. Miért? Lehet? 😊 Oda megyünk, ahová hívást kapunk. Igazából nincs térbeli korlát. Sőt, magasságbeli sincs, mert akár felszállunk egy hőlégballonra is, vagy felmegyünk a hegy tetején lévő fennsíkra. És ami fontos, időbeli korlát sincs. Ha a párnak az az álma, hogy az igeneket éjfélkor akarja kimondani, mi, mint szertartásvezetők ehhez az álomhoz is csatlakozhatunk. Egy anyakönyvvezetőnek ez elég nehezen menne. Ő térbelileg is meglehetősen korlátozott.

7. Mennyi idővel a szertartás előtt érdemes felkeresni titeket?

M.V.: Rugalmasságomból fakadóan nincs szabály arra, hogy mennyivel előtte kell engem felkeresni. Meg kell beszéljük a pár elképzeléseit, vágyait, meg kell írnom a szöveget, fel kell készüljek, ez természetesen nem megy egyik napról a másikra. Nyilván azért is hasznos, ha korábban beszélünk, mert akkor biztosan szabaddá tudom tenni magam az adott napra és még nem foglalt le másik pár.

Zs.L: Minél hamarabb. Legyen elég idő az ismerkedésre, beszélgetésre, hogy kialakuljon a kapcsolat, és nekünk is legyen írni a szövegünket. És akár többször átírni.

8. Vállatok különleges szertartásokat is, amelyek esetleg nem a hagyományos keretekben zajlanak?

M.V.:  Magam részéről, nyitott, temperamentumos, vagány, alkatomból kifolyólag -, izgatott örömmel vállalok rendhagyó, nem szokványos, különleges hangulatú szertartásvezetést is.

Zs.L: Igen. Lásd: hőlégballon. 😊

9. Hogyan/ Hol lehet titeket elérni?

M.V.: A facebook oldalunkon (esküvői szertartásvezető színészek ) bátran írhat bárki. Szabad kérdezni, érdeklődni. Beszélgessünk! Illetve, amennyiben kettőnk közül engem választanak, privát profilomhoz tartozó üzenetet is fogadok.

Zs.L: Most a Facebookon van egy oldalunk, és sok-sok esküvői csoporthoz is csatlakoztunk. Ha ott felvettük a kapcsolatot, utána már jöhet a telefon, a videochat, a személyes találkozó. Meg persze ajánlanak is minket. És ahogy egyre több szertartást vezetünk azt gondolom, ez utóbbinak egyre nagyobb lesz a súlya.

Facebook elérhetőség : ITT