A 10+1 kérdés sorozatban színészeket kérdezek az első emlékükről, legemlékezetesebb bakijukról és sok más olyan dologról, amik mindig is érdekeltek minket, de sose volt lehetőségünk megkérdezni. Most azonban lehullik a lepel ezekről a sokszor elhallgatott kulisszatitkokról, hogy megismerhessünk kedvenceinket egy kicsit másik oldalról, a nézőtér túlfeléről is... Ezúttal Házi Anitának tettem fel azt a bizonyos 10+1 kérdést...
1.Mi az első színházi emléked?
Az első színházi élményem a komáromi Jókai Színházhoz köthető. Fiatal voltam még, de határozottan emlékszem az érzésre, amit az előadások váltottak ki belőlem. Itt született meg bennem először a szereplési vágy.
2.) Mikor határoztad el azt, hogy a színész leszel ?
Nem elhatározás, sokkal inkább érzés volt, hogy színészi pályát szeretnék. Sokáig zenész szerettem volna lenni, ennek ellenére a konzervatórium elvégzése után musicalszínész szakra jelentkeztem. Innen pedig már nem volt visszaút... :)
3. Mi volt a legjobb tanács, amit a pályafutásod
alatt kaptál?
Talán az egyik leghasznosabb tanács a sok közül az volt, amit mesterség tanáromtól kaptam, miszerint: ez egy kis szakma, közös homokozóban játszunk, mindenkivel jól kell tudni dolgozni.
4. Volt olyan szereped, ami érzelmileg megviselt?
Többnyire naíva szerepeket játszom, ennek ellenére volt már lelkileg nagyon nehéz feladatom, ami megviselt. Ezért én hálás vagyok, ezt köszönöm. Szerintem fontos, hogy ezt is megtapasztaljuk.
5. Volt olyan, hogy valami kizökkentett téged a szerepedből előadás közben? Ha igen, akkor hogyan reagáltál rá?
Kizökkenteni nem hagyom magam, komoly önfegyelem jellemző rám.
 |
| fotó : Zenthe Ferenc Színház |
6. Emlékszel még mi volt a
legemlékezetesebb bakid előadás közben?
Magam részéről említésre méltó bakira nem emlékszem, de éltem már át vicces pillanatokat mások által.
7. Mivel foglalkoznál szívesen, a színészeten
túl?
A színészeten túl az állatok és a növények érdekelnek a legjobban. Szeretek kertészkedni, alkotni, a természet kincseit különböző formában elraktározni. A gyógynövények és a fűszerek is foglalkoztatnak, gyakran készítek belőlük csemegéket télire. Talán valami hasonlót csinálnék nagyban is, ha éppen nem színész lennék.
8. Milyen érzés az, ha tudod, hogy a barátaid,
szeretteid ott ülnek a nézőtéren?
Egy-egy szerettem/családtagom jelenléte az előadáson különös, meleg érzést ad. De kizárólag az előadás előtt-szünetben és előadás után. Az előadás közben mindig a feladatra-karakterre koncentrálok, semmit sem teszek másképpen ilyenkor, mint amikor éppen nem néznek ismerősök.
 |
| fotó : Zenthe Ferenc Színház |
9. Szerinted mi a szakmád legnagyobb nehézsége?
Szakmánk egyik legnagyobb nehézsége /szerintem/, hogy mindig tudjunk mentálisan, érzelmileg és fizikailag is folyamatos készenlétben állni és megújulni. Bizonyos mértékben nagyobb érzelmi fokon égünk, ennek koordinálása nem mindig egyszerű.
10. És mi az, amiatt érdemes estéről-estére
színpadra állni?
Ami miatt érdemes estéről estére a színpadra állni, az a nézők szemének csillogása és a taps. Lehet közhelyesen hangzik, de tényleg az a legnagyobb jutalom, ha adhatunk. Ez a körforgás beindítója, mely arra ösztönöz, hogy újra és újra adjunk, ezért estéről-estére érdemes színpadra állni.
 |
| fotó : Zenthe Ferenc Színház |
+1: +1 kérdés : Kitől és mit kérdeznél?
Kovács Vandától kérdezném: A
túrázás-természetjárás alatt begyűjtött érzéseit hogyan használja öngyógyításra
és mit tud a tapasztalatokból beépíteni egy-egy szerepbe.
Az interjúból idézni vagy azt teljes egészében felhasználni engedélyköteles!
További tartalmakért keresd a Nézőtéren innen és túl blogot a FACEBOOK, illetve Instagram felületeken!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése